Szabó László

• Mikor és miért kezdtél el a VIDEOTON-nál vagy annak elődeinél dolgozni?
  1980-ban végeztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán a kaposvári EIVRT (Egyesült Izzó és Villamossági Rt) ösztöndíjasaként. Így itt kezdtem el dolgozni a fejlesztési csoportban 1980-ban.
• Milyen volt akkoriban a cégnél dolgozni?
  Nagy kihívás előtt állt a cég, mert látszott, hogy a fő profil az elektroncső gyártása, amiből milliós darabszámok voltak évente, a végéhez közeledik. Új utakat kerestünk, Gerber András akkori főtechnológus irányításával az autóipar felé fordultunk. Kifejlesztettünk az akkori személygépkocsik elektronikáit pótló termékeket: index, ablaktörlő ütemadó, elektromos gyújtás, buszokba lámpatest,stb.
  1983-tól úgy alakult, hogy elmentem a cégtől, de 1986-ban egy komoly kihívás mégis visszacsábított. Szovjet megrendelésre ipari robotvezérlőket kezdtünk gyártani. Autógyári hegesztő robotok vezérlését.
• Melyek voltak a fő feladataid a munkád során?
  Elektronikai fejlesztő, a robotgyártásban végszerelés-mérés művezető, az elektronikai üzemben gyártásvezető-üzemvezető helyettes, műanyaggyártásban logisztikai vezető, 8-as üzem gyártásvezető-üzemvezető helyettes.
• Mi volt a legnagyobb feladat, ami kihívást jelentett neked?
  A robotvezérlő gyártása, ahol művezetőként kezdtem dolgozni. Ez az egész gyárnak nagy feladat volt. A feladat kettős volt, elindítani egy nagyon újszerű gyártást és művezetőnek kellett lenni. Ezt nem tanították sehol. Nem volt könnyű belerázódni az emberek irányításába, főleg, hogy a legheterogénebb csapat a mérnöktől a segédmunkásig dolgozott a területemen.
  Az elektroncső gyártás helyén került kialakításra a szerelés. Egy ilyen vezérlő szinte az elektronikai szerelés teljes vertikumát igényelte. A kábel konfekcionálástól a négyrétegű panelek hullámforrasztásáig-beméréséig illetve a vezérlő szekrények teljes felépítéséig. Az akkori lehetőségekhez igazodva nagyon új dologgal, processzorral vezérelt bemérő eszközök segítették a munkát. Ez az egész kuriózum volt akkoriban. Proper számítógép segítette a raktározást.
  Komoly kihívás volt az elektronikai üzem megszűnésekor a műanyag üzem logisztikai vezetőjeként dolgozni. Fábián Balázs segített szakkönyvekkel, hogy lehetőleg gyorsan elmélyedhessek a logisztika rejtelmeiben. Közben bevezettük a műanyaggyártásban is az új vállalatirányítási rendszert az MFG-prot.
  Szintén kihívást jelentett az AKG mikrofonok gyártásba vitele. Teljesen új terület volt mindenki számára. Előtte senki nem készített ilyen terméket a gyárban.
• Milyen jelentős sikereid voltak itt a cégnél, amit te sikerként könyvelsz el?
  A cég termékstruktúrája folyamatosan megújult. Valószínű ettől a folyamatos innovációtól sikeres a cég. Minden új termék bevezetését sikerként éltem meg. Minden egyes esetben új dolgokat kellett megtanulnom, ami folyamatosan inspirált.
• Megosztanál velünk egy érdekes sztorit?
  A robotvezérlő gyártása kapcsán rendszeresen kellet menni szervizútra Togliattiba a LADA autó gyárba. Ide szállítottuk a vezérlőket. Egyik télen olyan hideg volt (-25C), hogy a közutak, terek korcsolyapályává változtak. Olyan magas volt a hó, hogy a parkban a padoknak csak a felső lécéből látszott valami. Az út pedig mint egy bob pálya. Kétoldalt 2 méter magas jéggé fagyott hó, az alja tükör jég. A szállodából kilépve egy Finn kolléga, olyan nagy, viking-forma, hatalmasat szaltózott. Munkába menet a kollégám bajuszán jégcsapok nőttek.
• Mi az, ami ennyi éven át itt tartott a cégnél?
  Amint már említettem, a folyamatos innováció. Nem kellet elmennem más céghez, hogy új dolgokat tapasztaljak, ezen az egy telephelyen is folyamatos volt a változás. Egy telephely öt néven. Kezdtem az EIVRT-ben, aztán Tungsram, majd GE lett, később MBKE Kft, végül VIDEOTON.
• Régen milyen céges programokon vettél rész?
  Főleg a kommunista szombatokon, amikor pl.: kerítést festettünk, szépítettük a sportpályánkat.
  Gyereknapokon segítettem a szervezőknek. Sok kulturális program volt, ezeket az ebédlőben tartottuk, én hangosítottam akkoriban, pl.: nőnap, zenés,- humorista estek, koncertek.
• Mit jelent számodra a cég? Mit adott neked a VIDEOTON?
  Azt, hogy folyamatos munkalehetőséget biztosított, az életem jelentős részét itt töltöttem úgy, hogy közben jól is érezhettem magam. Akárhova kerültem, mindig pozitív fogadtatásban volt részem, könnyen tudtam beilleszkedni.
• Meglepődtél rajta, hogy Téged is beválasztott a Vezetőség abba a kislétszámú ám annál illusztrisabb társaságba, amely a Vállalatcsoportban már több, mint 30 éve itt dolgozó kollégákból áll?
  Mindenképpen nagyon megtisztelő. Úgy tartom a kor nem érdem, hanem állapot, ezért remélem, hogy nem csak a korom miatt, hanem az elvégzett munkám alapján kerültem be ebbe a csoportba.
• Üzensz valamit a jövő kor VIDEOTON-osainak?
  A jövő kor videotonosainak pedig azt üzenem, hogy legyenek kitartóak, és próbálják ki magukat több helyen. Ezek mind-mind hozzáadnak az emberhez, gyarapítják a tudást, szélesítik a látóterét.