Máté János

• Mikor és miért kezdtél el a VIDEOTON-nál vagy annak elődeinél dolgozni?
  1973 őszén házasodtunk össze Erzsivel, s akkor döntöttünk úgy, hogy Kaposvárra költözünk, s az EIVRT –nél (Egyesült Izzó Villamossági Részvénytársaság) helyezkedünk el. Mindketten a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Elektroncső és Fényforrás szakán végeztünk, s akkortájt itt volt közép Európa legnagyobb elektroncsőgyára.
• Milyen volt akkoriban a cégnél dolgozni?
  Egy „kaland” – ként fogtuk fel az itteni közös életünket, mivel egy számunka teljesen ismeretlen környékre, városba, munkahelyre kerültünk. A beilleszkedés könnyen ment, miután a gyárban túlnyomó többségben hozzánk hasonló korú fiatalok dolgoztak. A kollektíva nagyon befogadó és segítőkész volt. A gyár támogatta a lakhatásunkat, majd pedig kamatmentes építési kölcsön biztosításával végleges letelepedésünket is.
• Melyek voltak a fő feladataid a munkád során?
  Szerencsésnek mondhatom magam, mert a közel negyven éves munkaviszonyom alatt sok területen dolgoztam, kihívásokkal teli munkaköröket láthattam el.
  A teljesség igénye nélkül ezek a következők voltak:
  Műszerjavítási csoportvezető (1973-1975)
  Elektroncső készre gyártási technológiai osztályvezető (1976-1983)
  Részt vettem a fénycsőgyújtó gyártás, a kevertfényű és higanygőzlámpa gyártás Kaposvárra telepítésében, majd a gyártások technológiai csoportvezetője voltam. (1984-1992: TUNGSRAM – os időszak)
  Marketing és értékesítési vezető voltam az MBKE Kft-s időszakunkban, mikor is a saját fejlesztésű termékeink (fénycsöves lámpatestek, feszültségszabályozók, áramszaggatók, gyújtók, különböző háztartási elektronikák, télikertvezérlések, energiatakarékos lámpák és sok egyéb elektronikai termék) piackeresési és eladási tevékenységével foglalkoztam.
  Ide tartozott a TEWA márkanéven gyártott televíziók értékesítése, kiállításokon a standépítés és a folyamatos jelenlét / ügyelet is. (1993-1996)
  A VIDEOTON –os időszakunk első éveiben részt vettem, koordináltam a Philips konyhai robot gépek, hajszárítók, vasalók, rendszer vasalók, konyhai mérlegek, majd az epilátorok, mixerek, porszívók, padlótisztítók, welness, stb. termékek gyártásának átvételét. A saját beszerzések beindításában is dolgoztam, együtt az illetékes munkatársakkal. Új típusok gyártására árajánlatokat készítettem és a folyamatos költségcsökkentési feladatok kalkulációit végeztem, mint ajánlatadási csoportvezető.
  A Braun cégnek a különböző borotvatisztító és töltő készülékek, konyhai robotgépek, vasalók, citrusprések árajánlatait, kalkulációit, költségcsökkentési feledatait láttam el.
  Hasonló feladataim voltak a Bosch&Siemens, a Valeo, Elektrolux, AEG, Hewlett-Packard, LUK, Payer, Autoliv stb cégek termékeivel kapcsolatban is. (1997-2009). 2010 –től az akkor kialakított NPI szervezet vezetője lettem.
• Milyen jelentős sikereid voltak itt a cégnél?
  A jelentősebbek közé sorolom a gázkisülő lámpák Bp.-ről történő letelepítésben végzett feladataimat. Jelentős sikerként éltem meg a Philips és Braun termékei gyártásának megszerzésében és azok bővülésében való tevékenységeimet.
• Megosztanál velünk egy érdekes sztorit?
  Nem sztori, de nekem felejthetetlen: Wiesbaden melletti kisvárosba utaztunk egy műanyag technológus munkatársammal szerszám és alkatrészgyártás átvételre. Egyik nap mentünk, másnap de. a munkát végeztük, majd du.-n indultunk vissza. A 2 x ca. 1100 km-t egyedül vezettem le, mert társamnak nem volt jogsija. Egyedüli „probléma” az volt az utazás során, hogy a visszaúton kb. 20 Km-re Kaposvártól – éjfél körül – eltévedtem, s majdnem a Krisna völgybe mentünk.
• Mi az, ami ennyi éven át itt tartott a cégnél?
  Itt kezdtük közös életünket, s itt ragadtunk, mert változatos feladataink voltak. Mindig úgy éreztem, hogy számítanak rám, megbecsültnek éreztem magam. A közösségi élet mindvégig jó volt. A baráti és ismeretségi körünk is idekötött a későbbiekben.
• Régen milyen céges programokon vettél rész?
  Német és Angol nyelvtanfolyamokon, gyári és vállalati évzáró ünnepségeken, Vidi Klubon, évenkénti vezetőségi tréningen, kirándulásokon, beszállítói napokon, Alpok-Adria kiállítás és vásárokon, vevői évfordulós ünnepségeken, Somogyaszalói csapatépítéseken, majd nyugdíjas találkozókon.
• Mit jelent számodra a cég? Mit adott neked a Videoton?
  „Egy második családot”. Változatos, kihívásokkal tűzdelt munkaköröket, stabil munkahelyet és így létbiztonságot is.
• Meglepődtél rajta, hogy Téged is beválasztott a Vezetőség abba a kislétszámú ám annál illusztrisabb társaságba, amely a Vállalatcsoportban már több, mint 30 éve itt dolgozó kollégákból áll? Mit jelent neked ez az elismerés?
  Igen, meglepődtem. Ugyanakkor jó érzéssel tölt el, hogy ennyi év után is érdemesnek találtak Vállalati szinten erre az „interjúra”. Megerősített abban, hogy helyes volt az a döntésem, hogy munkás éveimet a Videotonnál és jogelődeinél töltöttem le. Úgy érzem, hogy a cég és én kölcsönösen „lojálisak” voltunk egymáshoz.
• Üzensz valamit a jövő kor Videotonosainak?
  Nem tudom ezt un. „nagy szavak és közhely nélkül” megfogalmazni:
  Kitartással, becsületes munkával a kisebb nagyobb problémák ellenére is megtalálhatja az ember a számítását. A VIDEOTON-t egy stabil, megbízható cégnek ismertem meg. Nyugdíjba vonulásom óta is figyelemmel kisérem a vállalat életét, tevékenységét. Úgy gondolom a cég jövőjével kapcsolatban is optimista lehetek / lehetünk.